Leírás: John Woo presents Stranglehold
John Woo filmes játéka, Chow Yun-Fat főszereplésével. A külső nézetes akció elképesztő képi világgal és játékmenettel, megsemmisíthető környezettel, az Unreal3 és a Havok fizikai motor minden tudásával 2007 nagy dobása lehet...
...s ha nagy dobás nem is lett, de kétségtelenül egy rendkívül élvezetes akciójátékot kaptunk megjelenésével. Chow Yun-Fat tökéletes, ott van a képernyőn, ahogy a Hard Boiled-ben (magyar fordításban: Fegyverek istene) is a vásznon. Sőt, Stranglehold helyett nyugodtan lehetne Hard Boiled 2 is. A sztori adott: Tequila felügyelőt alakítjuk, aki rendíthetetlenül nyomoz. Azonban elrabolják feleségét és gyermekét, így személyes vonatkozása is lesz az ügynek. Klisés? Az, de John Woo filmjeinél és e játékánál nem is ez a lényeg. A sztori itt tényleg csak egy táptalaj, hogy tudjuk hova kötni az egészet. A lényeg az akció!
Márpedig abból lesz bőven! Szinte akármilyen mozdulatsort végrehajthatunk a beépített "kombórendszernek" köszönhetően, persze fegyverünkkel, mely legtöbbször két beretta lesz (hiszen az a stílusos Woo-nál). Az Unreal 3 motornak köszönhetően olyan látványos akcióban részesülünk, mint még soha! Visszaadhatatlan élmény, mikor egy bárban végigcsúszunk a pulton, magunkkal sodorva üvegeket, s közben a fegyverünk torkolattüze vakítóan tölti be a teret. Az ellenségből pedig spriccel a vér, a vakolat és minden más tereptárgy forgácsolódik, porlik a golyók becsapódásától. Akkora pusztítást végezhetünk a Stranglehold-ban, mint még soha!
A kombók mellett persze itt van az elengedhetetlen bullet time is, mellyel itt is belassíthatjuk az időt. Ez itt sokkal látványosabb, mint pl. valamelyik Max Payne részben, hiszen a kombóknak köszönhetően akár el is hajolhatunk rendkívül élesen a golyók elől.
Woo beváltotta ígéretét: valóban mi vagyunk a rendezők, mi "írjuk" a filmet a Stranglehold-ban. Kár, hogy rövid lett és a sztori nem igazán ütős, illetve a gépigénye is bődületes, valamint ez a rengeteg lövöldözés és kombózás egy idő után nagyon ismétlődővé válik, és a vége felé az ember már unja - még szerencse, hogy pár óra alatt végigjátszható.
|
